ANGYAL PISTA
Angyal István egykori kommunista, az egyik felkelőcsoport vezetője. A forradalom leverése után letartóztatták, halálra ítélték és kivégezték.

ÁVO
Az ÁVO (vagy ÁVH) belügyi katonai alakulat, a „párt ökle”, amelyet a belső ellenséggel való leszámolásra, fizikai megfélemlítésre és megsemmisítésre használtak a párt vezetői. Az ávósok (vagy ávéhások) megbízásonként volt sorozott katonák és hivatásos állományú tisztek voltak. A határőrséget „zöld ávónak”, a karhatalmistákat „kék ávónak” nevezték a tányérsapkák eltérő színe miatt.

BAMBI
Az ötvenes évek egyetlen magyar üdítőital-márkája.

BEM-SZOBOR
Bem József lengyel tábornok szobra Budán van, a Parlamenttel szemközt, a Duna másik oldalán. Bem az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc legendás hírű tábornoka, aki a magyarok oldalán küzdötte végig a háborút.

BESZOLGÁLTATÁS
A megtermelt mezőgazdasági termények nagy részének kötelező, térítés nélküli leadása.

BIBÓ ISTVÁN (1911–1979)
A Nagy Imre kormány államminisztere volt.

CÍMER
Az akkori címer az egymásra keresztbe fektetett sarló és kalapács volt, amelyet a vörös csillag fénykévéjében búzakalász fogott közre. Ez a címer a kommunista hatalomátvételt követően, 1949-ben került a nemzeti trikolór közepére.

CINKOTA
Budapest keleti szélén fekvő falu.

CORVIN KÖZ
A Corvin köz a civil fegyveresek egyik központja, a Kilián laktanyával szemközt volt. A Corvin mozit és környékét nevezték Corvin köznek. A mozi magas bérházakkal, kivezető árkokkal volt körbevéve. Mögötte üzemelt egy benzinkút. A Corvin köz rendkívül jól védhető helyen, a város szívébe vezető főútvonal mentén volt, ezért birtoklása stratégiai jelentőséggel bírt.

CSEPEL
A Budapest déli részén, a Duna hatalmas szigetén fekvő városrész neve, ahol főleg gyárak, munkáslakások vannak.

CSEPEL TEHERAUTÓ
A Csepel elnevezés erre a csepeli teherautó márkájára utal.

CSORNA
Nyugat-magyarországi település.

EGY KIS FEGYVERES EMBERKE
Az elmegetett kisgyerek a kötetben is szereplő Peredi László volt.

ELTE
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nevének közkeletű rövidítése.

EMKE
Az Emke a Blaha Lujza tér régi neve.

ENGEDÉLYEZIK A FELVONULÁST
A felvonulást szervező egyetemisták a lengyel munkásokat kívánták szolidaritásukról biztosítani. A felvonulás megtartásához szükséges előzetes engedélyt a rendőrség több ízben megadta, majd visszavonta.

ESZTERGOM
Budapesttől északra, egy dárányi autóútra, a Dunakanyarban fekvő kisváros.

FŐ UTCA
Ebben az utcában volt a katonai ügyészség.

FORRADALMI BIZOTTSÁG
Az iskolákban és a munkahelyeken a forradalom hírére bizottságok alakultak a forradalom követelésének helyi érvényesítésére.

GÖDÖLLŐ ÉS ISASZEG
Budapesttől keletre, fél órányi autóútra fekvő települések.

GÖRGEY ARTÚR (1818–1916)
Magyar tábornok, az ő parancsára tette le a magyar hadsereg 1849 augusztusában Világosnál Paszkevics cári tábornok seregei előtt a fegyvert. Ezzel befejeződött a szabadságharc.

GYORSOKCI UTCA
Itt volt a budapesti rendőrfőkapitányság vizsgálati osztálya.

GYŰJTŐ
Egy budapesti fogház neve.

HEGYESHALOM ÉS KOMÁROM
Hegyeshalom az ország Ausztriával közös határán, Komárom pedig az akkori Csehszlovákiával közös határon fekszik.

HŰVÖSVÖLGY
Erdős városrész Budapest észak-budai oldalán.

IKARUS
A magyar ipar által gyártott autóbusz márkaneve.

IVÁN KOVÁCS LÁSZLÓ
A Corvin köz első főparancsnoka, 1957 decemberében kivégezték.

JUTA-DOMB
Budapest határában lévő domb, mellette vezetett el a fővárosba délről érkező országút.

KÁDÁR JÁNOS (1912–1989)
Politikus, 1956 után a párt főtitkára, a forradalom utáni megtorlások az ő nevéhez kapcsolódnak. A konszolidáció előmozdítása miatt büntetlenséget ígért a hazatérő disszidenseknek. Sokan hittek neki, és sokan csalódtak az ígéretben.

KARHATALMISTA CSOPORTOK
Ezek a mozgékony, rugalmas rendfenntartó alakulatok a forradalom leverése után jöttek létre egykori ávósokból, rendőrökből és katonákból.

KARHATALOM
A karhatalom (másképp: pufajkások) a forradalom leverése után alakult, rendőrökből, volt ávósokból, katonákból álló, jórészt önkéntesekből szerveződött rendfenntartó alakulat.

KATYUSA
A gépjárműre telepített orosz rakéta-sorozatvető beceneve.

KIEG
A hadkiegészítő parancsnokság közkeletű neve.

KILIÁN LAKTANYA
A Kilián laktanya a város egyik stratégiai pontján, a körút és az Üllői út sarkán álló épület. A szovjet páncélosok egyik legfontosabb felvonulási útvonala a széles Üllői út volt, amely a laktanya és a Corvin köz között vezetett. A Kilián laktanya parancsnoka Maléter Pál ezredes volt, aki később a forradalom honvédelmi minisztere lett.

KISPEST
Budapest délkeleti városrésze.

KISTARCSA
Cinkota melletti falu.

KOMÁROM
Az akkori magyar–csehszlovák határon fekvő város.

KOMLÓ
Dél-magyarországi bányaváros.

KOSSUTH LAJOS (1802–1894)
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezéralakja.

KOSSUTH TÉRI SORTŰZ
A mai napig vitatott, hogy kik voltak a tettesek, és tényleg: a parlament előtt, a Kossuth téren, az egyik épület tetejéről a tüntető tömegre valakik tüzet nyitottak, a sortűznek körülbelül kétszáz sebesült és halott áldozata volt.

KÜBLI
Vödör, amely a börtönben a WC-t helyettesítette.

MADÁCH IMRE (1823–1864)
Költő, drámaíró.

MALÉTER PÁL (1917–1958)
Katonatiszt, a Nagy Imre-kormány hadügyminisztere. A forradalom után a szovjetek letartóztatták, a magyar bíróság halálra ítélte, 1958-ban kivégezték.

MÁRCIUSI FORRADALOM
1848. március 15-én az osztrák elnyomás miatti forradalom tört ki Pesten, amelyben a főszerepet a fiatalok vitték. A forradalom később szabadságharcba torkollott.

MAROSÁN GYÖRGY (1908–1992)
Korabeli kommunista pártfunkcionárius.

MOLOTOV-KOKTÉL
Kézigránátot helyettesítő benzines, palack, amelynek gyújtószínórját elhajtás előtt meggyújtják.

MUNKAKÖNYV
A munkaviszony regisztrálására szolgált.

MUNKÁSTANÁCS
A munkástanácsok – hasonlóan a forradalmi bizottságokhoz – a gyárakban a forradalom mellett álló munkásság képviseleteként szervei voltak.

NAGY IMRE (1896–1958)
A forradalom miniszterelnöke. Kommunista funkcionáriusként nagy utat járt be. Az 1945-ös évek belügyminiszteréből a forradalom miniszterelnöke lett. A forradalom bukása után a bíróság 1958-ban halálra ítélte, felakasztották.

NEMZETŐRSÉG
A forradalom alatt létrejött, önkéntes civilekből szerveződő rendfenntartó és védelmi jellegű fegyveres testület, amelyet a forradalom leverése után feloszlattak.

NEW YORK-PALOTA
Az újságírók egyik központja, a földszinten kávéházzal, az emeleten és a környéken napilapok szerkesztőségeivel.

ÓCSA
Budapesttől húsz pernyi autóútra, délre fekvő kis település.

PEST
Budapest keleti, a Dunától balra eső része.

PETŐFI-KÖR
Értelmiségi vitafórum volt, amely több szekcióban vitatta meg az akkori közélet jelenségeit, az ország állapotát, s kívánt megoldásokat keresni a problémákra. Vitáit élénk társadalmi érdeklődés kísérte.

POBEDA
Szovjet gyártmányú személygépkocsi, az ’50-es évek kedvelt márkája.

RAJK-PER
Az a koncepciós bírósági per, amelynek során 1949-ben halálra ítélték a korábbi belügyminisztert, Rajk Lászlót.

RÁKOSRENDEZŐ
Budapest egyik nagy teherpályaudvara.

SZABÓ JÁNOS (SZABÓ BÁCSI)
A Széna téri civil felkelők parancsnoka. A forradalom leverése után az elsők között végezték ki.

SZAKSZERVEZETI BIZALMI
A munkahelyeken a szakszervezet képviselője volt, aki véleményezési joggal rendelkezett többek közt a jutalmak és előléptetések ügyében.

SZEGED
Nagyváros az ország déli részén, a jugoszláv–magyar határ közelében.

SZÉNA TÉR
A fegyveres felkelők egyik budai központja volt. Itt 1956-ban az épülő metró felvonulási épületei kínálkoztak támaszpontul. A tér stratégiai fekvésű: mellette van a Moszkva tér, Buda legnagyobb közlekedési csomópontja, szemben vele a Várhegy, mögötte a budai hegyek.

SZÓZAT
Vörösmarty Mihály (1800–1855) költeménye, énekelt változata a magyarság számára a himnusz után a második nemzeti dal.

SZTÁLIN-SZOBOR
A Sztálin-szobrot – mint az önkényuralom jelképét – október 23-án este döntötték le a felkelők, majd teherautóval behúzták a nevét térig.

TALPRA MAGYAR
Petőfi Sándor (1823–1849) Nemzeti dal című mozgósító erejű versének kezdő sora. Az 1848-as márciusi pesti forradalom kitörésekor hangzott el először.

TANÁCS
A tanács a szocializmus ál-önkormányzata, helyi igazgatási szerve.

TASZÁR
Nyugat-magyarországi település, katonai repülőtér van.

TATABÁNYA
A Budapesttől nyugatra, egy órányi autóútra fekvő bányászvidék központi városa.

TEFU
Egy teherszállítási vállalat nevének rövidítése.

TITTMANN JÓZSEF
Azonos az e könyvben is szereplő Tittmann Józseffel.

TIZENKÉT PONT
A tizenkét pont (más változatban tizenhat pont) a diákság követeléseit tartalmazta, s az ’50-es évek diktatúrájának kereteit igyekezett tágítani. Egyebek mellett sürgette a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. A tizenkét pont a történeti források szerint a Bem téren nem hangzott el.

TMK
A börtönökben, illetve más intézményeknek az a részlege, ahol a működéshez szükséges javításokat, szereléseket végzik.

UNGVÁR
Nyugat-Ukrajna legjelentősebb városa, az első világháború előtt Magyarország keleti peremvárosa volt, nincs messze a magyar határtól.

WEKERLE
Wekerle Sándor (1848–1921) volt miniszterelnök nevét viselő, kertvárosias része Kispestnek.

ZÁHONY ÉS CSAP
A szovjet–magyar határon fekvő települések.

ZIL
Szovjet gyártmányú teherautó-márka neve.

ZUGLÓ
Egy budapesti városrész neve.