1. OKTÓBER 23. KEDD
  • A budapesti Műszaki Egyetem és más egyetemek diáksága – többek közt – a szabad választásokért küzdő lengyel nép melletti szolidaritást egy felvonuláson kívánja kinyilvánítani. A diákok tizenhat pontban megfogalmazott változásokat követelnek Magyarországon is, így, többek között, a szovjet csapatok kivonását, többpártrendszert és új parlamenti választásokat. A belügyminiszter betiltja, majd engedélyezi a tüntetést.
  • 15 órakor indul a tüntetés a Petőfi szobornál, majd átvonul Budára, ahol a Bem-szobornál egyesül a budai diáksággal. Itt vágják ki először a kommunista címert a zászlókból. A lyukas közepű zászló később a forradalom jelképévé válik.
  • 17 óra körül a tüntetők átvonulnak Pestre, a Kossuth térre, a Parlament elé, ahol követelésükre Nagy Imre, korábbi miniszterelnök mond beszédet. „Elvtársak!” – kezdi csalódást okozó beszédét este 21 órakor.
  • 17 óra körül tüntetők mennek a Rádióhoz, hogy beolvassák a tizenhat pontot. Ezt a rádió vezetése megtagadja. 19 óra körül kitör a fegyveres harc, sokan megsebesülnek, másnap reggelre a rádió a felkelőké.
  • 18 óra tájban tüntetők közül néhányan a Sztálin-szobor ledöntésére kísérletet tesznek. Fél tíz tájban sikerül is, a szobrászati jelképé vált díszes talapzat kivételével. A Blaha Lujza tér környékét, a következő napokban teljesen szétverik.
  • Az este folyamán a tüntetés felkeléssé alakul, a felkelők kézifegyvereket szereznek a katonáktól, valamint a fegyverraktárakból.
  1. OKTÓBER 24. SZERDA
  • Hajnalban a honvédelmi miniszter parancsára több magyar katonai alakulat érkezik Budapestre.
  • 3 óra után megérkeznek az első szovjet harckocsik a fővárosba.
  • Reggelig többször gyülekezési tilalmat hirdet a rádió, a felkelőket „fasiszta, reakciós elemek”-nek nevezi.
  • Nagy Imrét miniszterelnöknek nevezik ki. Budapesten leáll a munka, nincs tanítás az oktatási intézményekben.
  • A honvédelmi miniszter a fővárosban kijárási tilalmat rendel el.
  • A nap folyamán a rádióból a miniszterelnök és közismert közéleti emberek nyugalomra szólítanak fel. Ennek ellenére a felkelők több helyen fegyveresen összecsapnak a magyar és a szovjet alakulatokkal.
  • Civilekből spontán fegyveres csoportok szerveződnek a Corvin közben és a város más pontjain.
  1. OKTÓBER 25. CSÜTÖRTÖK
  • A nap folyamán a város több pontján fegyveres harc zajlik a civil felkelők és a magyar, valamint a vele szövetséges szovjet alakulatok között.
  • 11 óra után tüntetők gyülekeznek a Parlament előtt. Ismeretlen fegyveresek az egyik, térre néző épület tetejéről sortüzet nyitnak a tömegre. Az eredmény: hatvan-hetven halott és száz-százötven sebesült.
  • Nagy Imre miniszterelnök a rádióban a rend helyreállítása után reformokat ígér, és kilátásba helyezi a szovjet csapatok visszavonásának megkezdéséről szóló tárgyalásokat.
  • A rádióban napközben több ízben a fegyverek beszolgáltatására, a harcok beszüntetésére szólítják fel a lakosságot.
  1. OKTÓBER 26. PÉNTEK
  • A nap folyamán a város több pontján tovább folyik a fegyveres harc a civil felkelők és a magyar, valamint a vele szövetséges szovjet alakulatok között. Egyre többen csatlakoznak a civil fegyveresekhez, akik gyakran a katonai alakulatok mintájára szervezik meg magukat.
  • Megalakul a Széna téri fegyveres felkelők csoportja.
  • A nap folyamán fegyvert kérnek, megérkezik az első külföldi segélysállítmány Varsóból.
  • A rádióban amnesztiát ígérve ismételten a fegyverek beszolgáltatására szólítják fel a lakosságot.
  • Az országban számos helyen tüntet a lakosság. Ezekben a napokban Forradalmi Bizottságok alakulnak a nagyobb településeken, az iskolákban és a munkahelyeken, Munkástanácsokat választanak a gyárakban. A civilek több helyen fegyvert szereznek, leverik az épületekről a vörös csillagot.
  1. OKTÓBER 27. SZOMBAT
  • Új kormány alakul, amelynek összetétele a koalíciós kormányzás felé tett első lépés.
  • Nagy Imre miniszterelnököt a híveiből álló küldöttség keresi fel, amely arra kéri, nyilvánítsa forradalomnak az eseményeket.
  • Elkészül a Honvédelmi Minisztériumban a budapesti fegyveres felkelőcsoportok felszámolásának terve.
  • Az országban több helyen nemzetőr-alakulatok jönnek létre a forradalom megvédésére.
  1. OKTÓBER 28. VASÁRNAP
  • Hajnalban megindul a Corvin köz elleni támadás, ám a felkelők megsemmisítik a szovjet harckocsikat, a támadás kifullad.
  • Délután Nagy Imre miniszterelnök rádióbeszédében forradalomnak nevezi az elmúlt napok harci eseményeit, bejelenti, hogy megkezdi a tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról.
  • A nap folyamán többször tűzszünetet rendelnek el a rádión keresztül.
  1. OKTÓBER 29. HÉTFŐ
  • Hajnalban a korábbi sztálinista vezetőket családjukkal együtt Moszkvába menekítik.
  • Megkezdődik a szovjet katonák kivonása Budapestről, helyüket a magyar katonaság foglalja el.
  • A fegyveres felkelők több helyen fegyverszüneti tárgyalásokat folytatnak.
  1. OKTÓBER 30. KEDD
  • A kormány elismeri a forradalomban létrejött helyi önkormányzati szerveket.
  • A Köztársaság téren a kommunista párt épületének őrsége tüzet nyit a felkelőkre, néhányan elbújnak, mire a tömeg három órányi ostrom után elfoglalja az épületet, több védőt kivégeznek.
  • Délután a rádióban bejelentik az egypártrendszer megszüntetését, a szabad választások előkészítésének megkezdését.
  • Korábban betiltott politikai pártok alakulnak újjá, és kezdik meg politikai tevékenységüket.
  • A felkelők épületeket foglalnak el, korábbi belügyi tiszteket, ávósokat tartóztatnak le.
  1. OKTÓBER 31. SZERDA
  • Hajnalban megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány, a fegyveres felkelők, valamint a magyar katonaság és rendőrség közös csúcsszerve.
  • Délelőtt megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság, amely egységes parancsnokság alá vonja a felkelőket és a katonaságot, valamint a rendőrséget.
  • Dél körül az utolsó szovjet páncélosok is elhagyják a fővárost.
  • Nagy Imre október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánítja.
  • A felkelők több helyen bebörtönzött foglyokat bocsátanak szabadon. Katonák szabadítják ki a házi őrizetből Mindszenty József esztergomi érseket.
  • Éjszaka újabb szovjet csapatok lépik át a magyar–szovjet határt, s vonulnak be az országba.
  1. NOVEMBER 1. CSÜTÖRTÖK
  • A nap folyamán a szovjet alakulatok valamennyi magyar repülőteret lezárják.
  • A délutáni kormányülésen kimondják Magyarország semlegességét, felmondják a Varsói Szerződést. Az ENSZ-hez fordulva kérik a négy nagyhatalom támogatását.
  • A fővárosban a rend megszilárdul, újabb politikai pártok alakulnak, újjászerveződik a Cserkészszövetség.
  1. NOVEMBER 2. PÉNTEK
  • A nap folyamán összeállítják a szovjet csapatkivonásról tárgyaló delegációt és az ENSZ közgyűlésére utazó magyar delegációt. Nagy Imre többször tiltakozik a szovjet nagykövetnél a szovjet csapatok beözönlése és a főváros körülzárása miatt.
  • Elkészül a főváros védelmi terve.
  1. NOVEMBER 3. SZOMBAT
  • Délelőtt a Parlamentben folyik a magyar–szovjet tárgyalás a szovjet hadsereg kivonulásáról. Megállapodnak abban, hogy a tárgyalásokat este 22 órakor folytatják a tököli szovjet parancsnokságon.
  • A nap folyamán több magyar katonai alakulat foglalja el kijelölt állásait, a tárgyalásokat a főváros különböző pontjain.
  • Este 22 órakor Tökölön a szovjet parancsnokságon letartóztatják a csapatkivonásról tárgyaló magyar küldöttséget, így Maléter Pál honvédelmi minisztert is.
  1. NOVEMBER 4. VASÁRNAP
  • Hajnali 4 óra után megindul a szovjet csapatok általános támadása.
  • Reggel Nagy Imre miniszterelnök és néhány munkatársa a budapesti jugoszláv nagykövetségre érkezik, ahol menedékjogot kapnak.
  • 8 órakor a szovjetek megszállják a Parlament épületét.
  • A nap folyamán heves harc bontakozik ki a fegyveres felkelők és a szovjet katonai alakulatok között.
  1. NOVEMBER 5. HÉTFŐ
  • A felkelők egész nap harcban állnak a szovjet hadsereggel.
  1. NOVEMBER 6. KEDD
  • A szovjet városparancsnok egész napos kijárási tilalmat rendel el.
  • A fegyveres felkelők egy része visszavonul, elrejtőzik, vagy megpróbál Nyugatra menni, más része felveszi a harcot a szovjet alakulatokkal.
  1. NOVEMBER 7. SZERDA
  • Hajnalban, szovjet harckocsikon, a fővárosba érkeznek a Kádár János vezette kormány tagjai, akik délután leteszik a hivatali esküt. A forradalmat „ellenforradalomnak” bélyegzik, a későbbiekben felszámolják legfontosabb vívmányait, így a többpártrendszert, a Nemzetőrséget, a Forradalmi Bizottságokat, az üzemi Munkástanácsokat. Magyarország néhány napos függetlensége véget ér. A számonkérés során a forradalomban való közvetlen részvétel vádjával kétszázhuszonkilenc embert akasztanak fel (az összes kivégzett száma háromszáz-háromszázövenetre tehető) és több mint húszezer embert börtönöznek be. A forradalom és a megtorlások hatására mintegy százhatvanezer magyar állampolgár távozik külföldre.

Megjegyzés: A kronológia összeállításában az 1956 Kézikönyve első kötete (megjelent: Budapest, 1996) volt segítségemre.